2023. július 12. (szerda) 14:29

Miért beszéljünk sokat a kisbabánknak? - A beszédfejlődés kritikus időszaka

news/9_0_1000.jpg

A nyelv az emberi kommunikáció egyik legfontosabb eszköze, és nélkülözhetetlen mind a gondolkodásban, mind a társas tevékenységekben. Nem csoda, hogy a kisgyerekek esetében nagy figyelem övezi azt, hogyan fejlődik a beszéd. A nyelvelsajátítás kapcsán gyakran olvasni arról, hogy mikor kezdjen el a gyermekünk idegen nyelven tanulni. Számos kutatás és tanulmány foglalkozik ezzel a kérdéssel, meghatározva olyan kritikus periódusokat, amelyek egy második nyelv elsajátításában játszanak fontos szerepet. Kevesebb azonban az olyan tanulmány, ami az első nyelv elsajátításának kritikus periódusait taglalja.

De mik is azok a kritikus periódusok?

A "kritikus periódus" kifejezést évtizedek óta használják egy olyan életkori ablak leírására, amely alatt egy bizonyos típusú élmény vagy tapasztalat szükséges egy viselkedés vagy képesség fejlődéséhez; ezen az ablakon kívül ugyanennek az élménynek vagy tapasztalatnak nincs ugyanolyan hatása.

A kritikus periódussal kapcsolatos úttörő munkájukban Wiesel és Hubel megmutatták, hogy olyan cicáknál, akiket megfosztottak az egyik szem korai vizuális bevitelétől, nem alakulnak ki a normális látáshoz szükséges dominancia-oszlopok. Ugyanakkor ugyanez a vizuális nélkülözés a fejlődés későbbi szakaszában nem okoz maradandó károsodást, ami arra utal, hogy a vizuális input csak egy nagyon specifikus időablakban szükséges a vizuális funkciók normális fejlődéséhez.

Ennek következtében a "kritikus periódus" hagyományos értelmezése egy nagyon pontosan meghatározott kezdő- és befejező időpontot jelöl. Ebben az időszakban a tapasztalatok nagyobb hatással vannak, míg az érzékszervi elvonás negatív hatással van a fejlődésre.

Későbbi kutatások azt mutatták, hogy az ilyen időablakok rugalmasak és a tapasztalatoktól függenek. Az ilyen rugalmas kritikus periódusok megfigyelése alapján sok kutató inkább a "szenzitív periódus" kifejezést használja. Ebben az időablakban az egyén erősebben reagál a tapasztalatokra és nagyobb plaszticitással (vagy másképpen rugalmas változásokara való képességgel) rendelkezik, mint életének más időszakaiban. Azonban ez nem azt jelenti, hogy a plaszticitás csak ebben az időablakban létezik, és szigorú kezdetet és végpontot nem feltételez.

Mi kell a nyelvi fejlődéshez?

  • A kutatók egyetértenek abban, hogy a nyelvi fejlődéshez alapvetően két faktor szükséges: egy nyelvelsajátító eszköz - egy veleszületett, neurológiailag huzalozott mechanizmus, amely meghatározza, hogy milyen szabályok lehetségesek az emberi nyelvekben
  • és a nyelvi input, vagy más szavakkal, beszéd az első nyelven.

Kutatások azt mutatják, hogy az olyan nyelvi input, ami egy kritikus periódus után érkezik, komoly problémákat okozhat a normális beszédfejlődésben.

Mikor van ez a kritikus szakasz?

Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy honnan lehet tudni, hogy mikor van ez a kritikus szakasz? Ennek a kérdésnek a megválaszolásában olyan tanulmányok állnak rendelkezésre, amelyek izolációban felnőtt gyerekekkel, illetve halláskárosult gyerekkel (olyanokkal, akik a jelnyelvet sem ismerték meg) kapcsolatosak.

Az izolációban felnőtt gyerekek esetében kimutatható volt, hogy bár szavakat képesek voltak elsajátítani, a magasabb szintű szintaktikai szabályokat nem tudták megtanulni. Ez azt sugallja, hogy a nyelv különböző aspektusainak más és más kritikus periódusa lehet.

A halláskárosult gyerekek vizsgálata rámutatott arra, hogy abban az esetben, ha a gyerek még egy éves kora előtt olyan hallókészüléket kap, aminek a segítségével már észleli a beszédet, semmiféle lemaradást nem mutat azokhoz képest, akiknek a hallásával nincs probléma.

Ez azt mutatja, hogy a szintaktikai szabályok elsajátításához kiemelten fontos, hogy a gyermekünkhöz már az első évben nagyon sokat beszéljünk, mert ez fejleszti nemcsak a szókincsét, hanem így sajátítja el a szintaktikai szabályok alapjait is.

Felhasznált irodalom
Armstrong, V. L., Brunet, P. M., He, C., Nishimura, M., Poole, H. L., & Spector, F. J. (2006). What is so critical?: a commentary on the reexamination of critical periods. Developmental Psychobiology: The Journal of the International Society for Developmental Psychobiology, 48(4), 326-331.
Friedmann, N., & Rusou, D. (2015). Critical period for first language: the crucial role of language input during the first year of life. Current opinion in neurobiology, 35, 27-34.
Michel, G. F., & Tyler, A. N. (2005). Critical period: A history of the transition from questions of when, to what, to how. Developmental Psychobiology, 46, 156–162.
Wiesel, T. N., and Hubel, D. H. (1963). Single-cell response in striate cortex of kittens deprived of vision in one eye. J. Neurophysiol. 26, 1003–1017.
Wiesel, T. N., and Hubel, D. H. (1965). Comparison of the effects of unilateral and bilateral eye closure on cortical unit responses in kittens. J. Neurophysiol. 28, 1029–1040.

Vissza